hr trend

Vannak, akiknek már csak négy napot kell dolgozniuk egy héten

Vannak, akiknek már csak négy napot kell dolgozniuk egy héten

2024 a négynapos munkahét éve lehet a brit kis- és középvállalkozások körében – állítja egy napokban megjelent felmérés. Az utóbbi időszakban világszerte egyre jobban terjedő munkarend koncepciójának lényege, hogy azzal a cégek egyszerre tudják javítani a munkavállalók életminőségét, illetve a termelékenységüket. A rövidített munkarend hívei szerint a heti három nap egybefüggő szabadnapot kapó dolgozó elégedettebb, boldogabb, a munkája iránt elkötelezettebb munkavállalóvá válik, amivel jelentősen csökken a fluktuáció mértéke. Egy globális felmérés szerint viszont a munkavállalói elégedettség fokozásának nem feltétlen a négynapos munkahét bevezetése a legjobb módja. A munkaórák, munkanapok száma helyett ugyanis fontosabb szereppel bír a munkával kapcsolatos élmények minősége, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az emberek többsége azonos fizetés mellett inkább dolgozik egy számára kielégítő, jó munkahelyen öt napot, mint egy rossz állásban négyet.

Egészen új képességek kellenek a munkaerőpiacon

Egészen új képességek kellenek a munkaerőpiacon

Németországban a cégek közel 50 százalékkal több mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos állást hirdettek meg tavaly, mint öt évvel ezelőtt – derült ki egy álláshirdetéseket elemző felmérésből. A kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a konkrét szaktudáson kívüli soft skilleket (mint például a kreativitás, kommunikációs készség) megkövetelő álláshirdetések aránya is nagyon megugrott, közel megháromszorozódott az elmúlt öt évben. Ez a felmérés is azt mutatja, hogy a bár az MI-alapú eszközök egyre jobban terjednek a munka világában, azok nem fogják feleslegessé tenni az emberi munkaerőt, hanem csak kiegészítik azt.

Ugyan miért kellene visszatérni az irodába? - Van, hogy még a vezetők sem tudják a választ

Ugyan miért kellene visszatérni az irodába? - Van, hogy még a vezetők sem tudják a választ

A tavalyi év világszerte sok munkavállaló számára a home office-ból az irodába való visszatérést (return to office – RTO), vagy legalábbis e két munkavégzési forma ötvözetét, a hibrid modell bevezetését hozta el. HR-szakértők szerint az idei évnek már arról kell szólnia, hogy a cégek miként töltik meg valódi tartalommal a hibrid modellt, és növelik ezzel a dolgozók termelékenységét, hogy az RTO-előírások bevezetése ne csupán azt jelentse, hogy heti meghatározott napra visszarendelik az alkalmazottakat az irodába, ahol lényegében ugyanazt a munkát végzik el, amit távmunkában is el tudnának.

Azonnal mondj fel, ha ezeket a jeleket látod a főnöködön!

Azonnal mondj fel, ha ezeket a jeleket látod a főnöködön!

Egy magas érzelmi intelligenciával rendelkező főnök sokkal könnyebbé teheti a munkát, írja a CBNC cikke. Ha azonban olyasvalakinek dolgozol, akiből hiányzik ez a fajta empátia, az még azokat is felmondás gondolatával töltheti el, akik nem sértődnek meg könnyedén.

Munkaidőn kívül is dolgozol? Te vagy a legrosszabb munkatárs!

Munkaidőn kívül is dolgozol? Te vagy a legrosszabb munkatárs!

Mindenkivel előfordult már, hogy a munkaidő lejárta után is még órákat kellett dolgoznia, hogy befejezzen egy határidős munkát. Egy friss felmérés szerint azokat a munkavállalókat, akik valamilyen külső kényszer (például a főnökük elvárásának való megfelelés) miatt a hivatalos munkaidőn túl is dolgoznak, 20%-kal alacsonyabb termelékenység jellemzi azokkal szemben, akik a munkaidő leteltekor abbahagyják a munkát. Azok is produktívabbak, akik rendszeresen tartanak szünetet a munkájuk közben szemben azokkal, akik pihenőidő nélkül dolgozzák végig a napot. A hat országban felvett felmérés szerint a legproduktívabban dolgozók olyan időbeosztási (time management) stratégiákat használnak, amelynél az egyes munkafeladatok elvégzéséhez meghatározott idősávot rendelnek a napi rutinjukban.

Vége a kizsákmányolásnak: egy generáció, amely felrúgja a munkahelyi normákat

Vége a kizsákmányolásnak: egy generáció, amely felrúgja a munkahelyi normákat

Ha lejár a hivatalos munkaidejük, egy percet sem maradnak tovább; ha betegek, tényleg kiveszik a betegszabijukat; őszintén beszélnek a mentális problémáikról a munkahelyükön is; valamint lazán kommunikálnak a munkatársaikkal – HR-szakértők szerint ez jellemzi az 1990-es évek közepe és a 2000-es évek vége között született Z-generációt, amivel korábbi nemzedékek által követett munkahelyi normákat írnak felül.

A kirúgással való fenyegetés nem segít - Ha nincs home office, akkor sokan felmondhatnak

A kirúgással való fenyegetés nem segít - Ha nincs home office, akkor sokan felmondhatnak

A Covid-járvány 2020 márciusi kitörése óta eltelt közel négy évben a munkavégzés módja világszerte gyökeresen megváltozott a távmunka robbanásszerű elterjedésével. Sok vállalat alakította át munkaszervezési kereteit azzal, hogy lehetővé tette akár a teljes távmunkát, vagy a home office és az irodai munkavégzés keverékét, a hibrid munkát. A Covid-járvány lecsengése óta viszont egyre nő azon cégek száma, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy munkavállalóik bejárjanak az irodába. A még mindig feszesnek számító munkaerőpiacon azonban az irodai jelenléthez ragaszkodó cégek elveszíthetnek olyan szakembereket, akik akár fel is mondanak azért, hogy máshol továbbra is részben vagy egészben távmunkában dolgozhassanak. Mára ugyanis a fizetés és a karrierépítés mellett a munkavégzés módjának rugalmassága is egyre inkább a munkahelyváltás fő okává vált.

Fizetéskiegészítés passzív jövedelemből – Álom vagy valóság?

Fizetéskiegészítés passzív jövedelemből – Álom vagy valóság?

A koronavírus-járvány alatt terjedt el a gyakorlat, de az elszabadult infláció időszakában is nagy segítséget nyújt az embereknek, ha a hagyományos állásuk mellett szert tudnak tenni valamilyen passzív jövedelemre. Az influenszerek és az online webshopok, szolgáltatások világában ehhez már koránt sincs szükség nagy vagyonra és bérbeadható ingatlanokra.

Mennyire dolgoznak keményen az emberek home office-ban? Itt az igazság!

Mennyire dolgoznak keményen az emberek home office-ban? Itt az igazság!

A Covid-járvány lecsengése óta élénk vita alakult ki a cégvezetők körében azzal kapcsolatban, hogy a távmunka, a home office mennyiben befolyásolja a dolgozók termelékenységét, ezáltal a vállalatok eredményeit. Sok cégnél azzal az indokkal rendelték vissza az irodákba a dolgozókat, hogy a home office keretei között nem elég produktívan dolgoztak. Egy friss kutatás most azonban azt mutatta ki, hogy a távmunka terén teljes rugalmasságot biztosító amerikai tőzsdei cégek bevétele négyszer nagyobb mértékben növekedett 2020 és 2022 között, mint a távmunkát egyáltalán nem engedélyező, vagy azt csak heti pár napban biztosító vállalatoké.

Radikálisan átalakul az ember szerepe a digitális HR világában

Radikálisan átalakul az ember szerepe a digitális HR világában

A HR-folyamatokat is jelentősen átalakítják a digitális technológiák. A digitális megoldások és a mesterséges intelligencia segítségével már egész HR-folyamatok levezényelhetők emberi beavatkozás nélkül, vagy minimális emberi közreműködés mellett. A jövő HR-folyamataiban az ember szerepe az adatfeldolgozástól a szupervizori szerep irányába mozdul el, amihez nemcsak kompetenciát kell fejleszteni, hanem a gondolkodásmódot is át kell állítani mind szervezeti, mind egyéni szinten.

Elindult a harc a dolgozókért

Elindult a harc a dolgozókért

Támogatást a menopauza időszakának átvészeléséhez, idősgondozási segítséget, egészségügyi szűréseket szeretnének az X generációs munkavállalók. Egyre többen meg is kapják ezeket, és még munkáltatóik is profitálnak belőle.

Valóban egyre több a mérgező munkahely?

Valóban egyre több a mérgező munkahely?

Elcsépelt kifejezés lett a "toxikus munkahely", és a jelentése annyira kiszélesedett, hogy a jelentése egyre homályosabbá vált. Szakértők szerint ezt a jelzős szerkezetet csak a legkirívóbb viselkedésformákra kellene fenntartani. Azokra, amelyek valóban és egyértelműen elfogadhatatlanok a munkahelyeken belül és kívül is.

Eljött a Kánaán a dolgozók számára

Eljött a Kánaán a dolgozók számára

Egyensúlyba hoz és ott is tart: olcsóbb, hatékonyabb, de motivációs szempontból is számos pozitívumot rejt magában, ráadásul még a környezetre is jótékony hatást gyakorol a hibrid munkavégzés. Mit és hogyan profitálhatnak az egyének és a cégek a Covid hozta újhullámos megoldásokból?

Időveszteség és pénzégetés: rengeteg káros hatása van a munkába járásnak

Időveszteség és pénzégetés: rengeteg káros hatása van a munkába járásnak

Jelentős időveszteséget okoz minden egyes nap, sokba kerül, az ember elfárad közben és olyan negatív hatások érik, mint a környezetszennyezés vagy a forgalmi dugók miatt érzett stressz, ha minden nap be kell járni a munkába. A legnagyobb feladvány a munkaadók számára az, hogy ma már egyre több dolgozó elvárása, hogy ne kelljen szembenéznie a napi bejárással.

Milliókat keresnek néhány fénykép megosztásával: profik vagy szélhámosok?

Milliókat keresnek néhány fénykép megosztásával: profik vagy szélhámosok?

Ma már egyre több közösségi médiás tartalomkészítő keres irtózatos pénzeket. Influenszerként vállalkozásokat működtetnek, embereket foglalkoztatnak, professzionális márkaépítést végeznek. Legtöbbjük kreatív igazgató, tehetségkutató, szerkesztő, rendezvényszervező, közösségimédia-menedzser, termékfejlesztő és értékesítési szakember egy személyben. Itt az ideje, hogy munkájukat valódi teljesítményként ismerjék el?

Hihetetlenül sokat dolgoznak a magyarok

Hihetetlenül sokat dolgoznak a magyarok

Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül – olvasható ki az Eurostat frissen megjelent, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki. A hazai foglalkoztatottakon belül – szinte minden EU-tagállamhoz hasonlóan – az alkalmazottakkal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente (41,3 órát). Az alkalmazottak pedig heti 39,5 órát dolgoznak itthon, ami ebben a foglalkoztatási formában a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.

Magyarországon igazán megéri tanulni: ez véd a legjobban a munkanélküliség ellen

Magyarországon igazán megéri tanulni: ez véd a legjobban a munkanélküliség ellen

Szakképesítést is adó középfokú végzettséggel a 25-34 évesek nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni az OECD tagállamaiban, így Magyarországon is, mint az általános középfokú végzettséggel – derül ki a szervezet oktatásról szóló idei éves jelentéséből, amelynek központi témáját a szakképzés adta. A hazai mutatók szerint a 25-34 év közötti férfiak esetében a szakképesítéssel is rendelkező középfokú végzettségűek 94%-ának volt munkája tavaly, míg az általános középfokú végzettséggel bírók esetében ez csak 83%-ot tett ki. A nők esetében pedig 84%, illetve 77% az arány. 2015-höz képest egyben az OECD-n belül Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a két nem mutatói közötti eltérés szintje a szakképesítéssel is rendelkező középfokú végzettségűek körében.

Elsöprő erővel lépnek fel a fiatalok: saját kezükbe veszik a sorsukat

Elsöprő erővel lépnek fel a fiatalok: saját kezükbe veszik a sorsukat

A szakszervezeti tagság jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. A fiatal munkavállalók azonban szervezkednek, és arra kényszerítik a vállalatokat, hogy felnőjenek a feladathoz, ami a jobb körülmények megteremtését illeti. A Z-generáció kreativitása, és az ennek nyomán születő a mémek pedig kifogják a szelet a félelemmel teli konfliktuskezelési kultúra hajójából.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.